Köszöntök Mindenkit!


Nyíri Eszter Stiga vagyok, diplomás óvónő, amatőr író.

Ezen a blogon találjátok írásaim egy részét - novellákat, gondolatokat, mini-regényeket -, megjelent műveimet és "írói" világom főbb eseményeit, történéseit.

(Használjátok a címkéket!)



Oldalt elérhetitek az alblogjaimat

(Full Moon - Twilight fanfiction, Renesmee és Jacob szerelmének varázslatos története;

Tündérmesém - Anne, egy cseppet sem hétköznapi, nyüzsgő fiatal nő meséje, aki a távoli, ködös Angliában kergeti álmait és a lehetetlennek tűnő szerelmet;

BackStage - a Sacckával közösen komponált sztori, mely egy musicaliskola mozgalmas, színes életébe enged betekintést).



Ha erre jártok és kis világom elnyeri tetszéseteket, hagyjatok nyomot magatok után!



Jó olvasást, keltsük életre a mesét!



Stigu _@/”




2011. november 27., vasárnap

Szünet - Haldoklik a Főnix



Sziasztok!


Nos, durva lépésre szántam el magam, mert nem igazán látom értelmét ennek az egésznek, és elvesztegetettnek érzem az időt, amit bele feccölök...

Szóval arról van szó, hogy az utóbbi (jó hosszú) időben úgy veszem észre, hogy nagyon nem érdekel senkit (tisztelet a kivételnek), hogy mi történik itt a blogon, miket töltök fel, stb. Persze elképzelhető, hogy tényleg senki nem olvassa, a statisztikai adatok is eléggé lent vannak... Hetente töltöm fel a kis gondolatokat, amikre alig-alig érkezik reakció, a novellákra meg aztán még annyi sem... A Vérvörös Szerelem című történet első fejezetéhez február óta várok 10!! véleményt, hogy folytassam, és még mindig nem gyűlt össze...

Mindenesetre úgy érzem, hogy szükségem van egy kis szünetre, hogy végiggondoljam, van-e értelme egyáltalán ezeket a blogokat vezetni, ha úgysem olvassa senki a műveket, amiket elétek tárok. Ez nem azt jelenti, hogy abbahagyom az írást, korántsem. Ugyanúgy folytatom, ahogy eddig, mert ez már az életem szerves és kitörölhetetlen része, de most egy ideig nem hiszem, hogy ide fel fogok tenni bármit is. (A "hűséges olvasók" majd megkapják e-mailben, ahogy eddig is eljutott hozzájuk valahogy.)


Igen, és tudom, tudom, főleg magamnak írok... de aki ír, az tegye a szívére a kezét, és mondja azt, hogy nem számít az olvasók véleménye. Nagyon is számít! A pozitív erőt ad, a negatívból sokat lehet tanulni. De mostanság még egy negatív, abszolút nem építő "Ez de szar volt"-tal sem leptek meg. És ez a teljes csend még a negatív véleménynél is rosszabb.
És igen, azt a magyarázkodást is ismerem már, hogy nincs időm, fáradt vagyok, amikor munkából hazaérek, stb. Hát, én is dolgozok, újabban többet is, mint általában, van, hogy 8-10 órát eltöltök az óvodában, ami tegyük hozzá, nem is a világ legkímélőbb melója, mégis veszem a fáradtságot, és az időt, hogy még egyszer leellenőrizzem az írásokat, feltegyem, még pár szót is írjak eléjük. Ha én meg tudom tenni, akkor szerintem az a minimum, hogy 2 percet rászán a drága olvasó (már ha van), amíg bepötyögi akár azt az egy mondatot, hogy tetszett neki, vagy sem. Igen! Nekem már ez is elég lenne. Vagy akár egy-két szó a chatboxban, ahol újabban magammal beszélgetek (na, jó, ez nem igaz, Judit nagyon lelkesen írogat - imádlak érte!).
És igen, azt is tudom, hogy egyes történeteknél nagyon hosszasan nincs friss, de lássuk be, ebben kicsit az is szerepet játszik (azon kívül, hogy az időm is meglehetősen véges, és sajnos még nem vagyok vámpír, úgyhogy néha aludnom is kell), hogy egyáltalán nem látom az érdeklődést, és nincs bennem az érzés, hogy rajtam (és egypár olvasón) kívül más is várná a folytatást. Ez eléggé demotivál és így nehéz sietni. 


Szóval most elvonulok, és elégek kicsit, mint a Főnixmadár, aztán meglátom, hogy van-e értelme feltámadni a hamvakból.


Addig is igyekszem haladni a kedvenc Tündérmesémmel, meg a többi írással, ami bennem van... Remélem, lesz, aki még akkor is kíváncsi lesz rá(m)...



Stigu


Ui.: Azoknak, akik mindig lelkesen írnak, köszönöm a támogatást, eddig Ti tartottátok bennem a lelket, de most már ez nem elég, kifulladtam.











_@/"

8 megjegyzés:

  1. Szia Stigum!

    Nagyon szomorú vagyok, hogy így döntöttél, de tökéletesen igazad van, és maradéktalanul támogatlak!! Bizony, egy írónak igenis szüksége van visszajelzésre, hisz ezekből lehet töltekezni a legjobban! A nincs időm nem kifogás, egy mondatot leírni 1-2 percbe kerül csak. Én sem gondoltam eleinte, de mikor már rengetegszer azt olvastam, kérjük a visszajelzést rájöttem, hogy ez Nektek ÍRÓKNAK mennyire fontos. Én először azt sem tudtam ezt hogy kell, de megtanultam, és azóta mindig írok. Hidd el, hogy remekül írsz, mélységében kidolgozod a műveidet, minden, valós alapot tartalmaz. Nem véletlen a három kötetben való megjelenés! Igenis hiszem, hogy van olvasód sok, és tetszik amit írsz, remélem ennek hangot is adnak most, és rájönnek, hogy ez mennyire fontos!
    A szívemnek két csücske két ÍRÓÉ, az egyik Te vagy, és ez így is marad!!!!
    Pihenj egy kicsit, hisz rád fér, és újult erővel térj vissza!
    Puszi: Judit

    VálaszTörlés
  2. Esztikem, megertelek bejbi, de azert ha egy kicsit el is vonulsz, mert pihi az mindig kell, remelem, hamar visszatersz, mert nekem pl nagyon tetszik, amiket irsz, es ne hari a bunkosagomert, h nem kommentelek tul sokat :S De azt tudnod kell, h tenyleg jo vagy!!! Puszillak!

    Nitu

    VálaszTörlés
  3. Szia!
    Félreértés ne essék: nem azért tetszik, mert örülök, hogy szünet lesz, hanem azért, mert ha szükséged van rá, akkor támogatom.
    Sajnálom, hogy ritkán írok Neked, de Abyn keresztül az én véleményem is eljut hozzád így-úgy. Remélem, nem utálsz nagyon. És remélem, továbbra is kapok engedélyt Abyn keresztül "hallani" a írásaidat. :)
    Puszó:
    Atyus

    VálaszTörlés
  4. Hahó,

    Nem igazán lepődtem meg a szüneten. Igenis kell a pihenés! Sajnálom, hogy nem vagyok aktív olvasó. Tetszenek az írásaid! A Gondolatoktól kezdve a Kiegészítő novellákon át a Történetekig, minden. Vedd ki az őszi szabadságod, utána pedig kipihenve, számtalan ötlettel a fejedben kezd újra! Azaz, a Főnix tüzesen szülessen újjá! :D
    Ígérem: ha nem köt le más (ez alatt a tanulást értem) akkor véleményezek! :))

    Ne keseredj el, hiszen csak van benned valami, ha már többször is megjelentél!

    A leghamarabbi feltöltődést kívánom.

    BB

    VálaszTörlés
  5. Szerintem tegyél fel írást, akkor is, ha nincsenek hozzászólások! Ne számold a visszajelzéseket, mert még ha világhírű író lennél is fárasztó lenni azok után menni. Ha azt számolod, nem lehetsz kiegyensúlyozott... én úgy tapasztaltam.
    Ne csináld ezt most így, pont amikor rendszeresen kezdtem én is látogatni a blogot. :) Bocs, hogy eddig nem szóltam hozzá. De képzeld még a Jacob-ost is elolvastam, pedig valamiért annyira nem bírom szegényt. :))) Nagyon jól írsz, s ez a titka.

    VálaszTörlés
  6. Szia, Cica!

    Az előző komim elszállt, mint a győzelmi zászló... Pedig nagyon keményen ömlengtem benne... Itt fortyogok, hogy milyen hülye vagyok. Mellesleg utálom az ellenőrző funkciót.

    Maximálisan egyet értek a döntéseddel és támogatlak. Úgy gondolom, hogy elvárható lenne, amennyi munkát és energiát fordítasz egy-egy történetre. Az olvasók jóérzésén múlik, hogy megtisztelik-e az írásaidat egy-egy szóval vagy sem. Nagyon tehetséges írónak tartalak, és bevallom, sokszor gondolok arra, hogy sosem fogok tudni úgy írni, mint te. Számtalanszor csodáltalak, amiért képes voltál egy-egy sérelem után újra felkelni és tovább csinálni. Bízom benne, hogy most is sikerül. Rám mindenben számíthatsz! (Az előzőnek is ez volt a lényege, de szerintem sokkal jobban sikerült.) Ez van, ha az ember fáradt: ráfrissít az oldalra, mielőtt elküldené a komit...

    Pussz.
    Aby <(@ˇvˇ@)>

    VálaszTörlés
  7. szívre tett kézzel:

    nem fontos az olvasó

    persze mindenki örül, ha olvassák, és szépeket, esetleg rondákat mondanak, de ez csak az egot növeli
    esetleg segít az írásban,
    de szerintem az ember magának ír(jon) ne az olvasónak, van akinek tetszeni fog, van akinek nem, és ebben semmi rossz nincs, sőt, így jó

    VálaszTörlés
  8. 'Nem igazán lepődtem meg a szüneten. Igenis kell a pihenés!'

    ebben egyetértünk, de a kiváltó okban nem, azért ne legyen szünet, mert nem kapok kommentet

    VálaszTörlés